Iváncsik Gergő és Császár Gábor jelenti Jönköpingből.

Geri: Az előző szállodához képest jobb helyen vagyunk, a kaja is elfogadhatóbb, maga a helyszín ismét nagyon szép, akivel eddig beszéltem a játékosok közül, azoknak tetszett.

 

A tegnapi meccsről nem szeretnék sokat mondani, azt szerintem mindenki látta. Abból az összecsapásból sok következtetést le lehet vonni, sokat lehet belőle tanulni, a tanultakból pedig tovább kell építkeznünk.

 

 

A mai nap kicsit pihentünk, de sokat készültünk a következő ellenfelünkre, a németekre is. Délutánra ismét kaptunk egy meghívást pizzázásra. Igazából ez főleg arra jó, hogy kicsit kimozdulhatunk a szállodából, meg a múltkor is bejött, remélem most is szerencsét hoz.

 

 

Holnap a németek ellen remélem, jobban összekapjuk magunkat, mert lehet az ellenfelet tisztelni, de talán annyira nem kellett volna, mint amennyire mi a franciák ellen tettük. Véleményem szerint biztos, hogy nincs 13 gól a két együttes között. A remény még mindig megvan a célunk elérésére, holnap le kell „bucizni” a németeket és tovább küzdeni.

 

Csaszi (pizzázás után): Az első kört megfelelően teljesítettük, hiszen két ponttal jöttünk be a középdöntőbe. Most visszatekintve, nagy hiba volt, hogy Izland ellen kikaptunk, sok mindennek betudható, de ezen már kár lenne keseregni.

 

 

Átjöttünk most Jönköpingbe, ilyenkor már az ember nyűgösebb, jobban harap az apróságokra. Nekem a szállás elfoglalása (egy héten belül a harmadik szállás) is kicsit olyan, már megint egy új szállás, már megint egy új csarnok, már megint új minden érzetű volt. Egy hónapja csináljuk ezt, hetente új helyeken alszunk, játszunk, kicsit már kezd sok lenni, de igazából most jönnek a legfontosabb meccsek, holnap sorsdöntő mérkőzés vár ránk, így ezen a kisebb nyűgösségen túl kell tennem magam.

 

 

Amikor pénteken megérkeztünk, kicsit tompának, fáradtnak éreztem a társaságot. Becsülettel készültünk a francia meccsre, de aki kicsit rutinosabb a nemzetközi mezőnyben az tudta, hogy a franciáknak nagyon gyengén, nekünk pedig nagyon extrán kellett volna játszanunk ahhoz, hogy egy jó meccs kerekedhessen ki az összecsapásból. Az, hogy tizenhárom lett a vége, nem kellett volna engednünk, egy olyan csapat, amelyik bejut a legjobb tizenkettőbe, az egyszerűen ezt nem engedheti meg magának az ilyen vereségeket. Bár, ki tudja, lehet, a németek pont emiatt fognak kicsit lenézni bennünket. A francia meccs után én voltam a nyerő ember, engem vittek doppingvizsgálatra, nagyon jó érzés volt meginni hat liter folyadékot.

 

 

A mai nap kicsit lazább volt a program, egyre inkább érezni a csapaton a fáradtságot, de igyekszünk a tőlünk telhetőnél még többet megtenni, hogy holnapra összeszedjük az összes maradék energiánkat. A németek ellen nagy összecsapás vár ránk, de megpróbálunk mindent megtenni a bravúr érdekében, amire mindenképpen látok reális esélyt.